A színpadkép vagy térleképzés fontos jellemzője egy hangsugárzónak. A jobb hangfalak/rendszerek a hallgatási pozícióban hallgatva egy “színpadot” varázsolnak a hallgató elé, ahol semmiképp nem a hangfalakból halljuk a zenét, hanem a két hangsugárzón túl, jobb és bal irányban kezdődően egy meghatározható megszólalást kapunk, melynek jó esetben mélysége is van. Lefordítva, a különböző a zenében megszólaló hangszereket csukott szemmel szinte pontosan meg lehet mutatni a térben. Ebben a térben a hangszerek egymástól való távolságában mélységében is különbségeket észlelhetünk.
↧