Mint ahogy a sztereó technikában, a házimozi készülékeknél is találkozni az elő-végerősítő kifejezéssel. Egy átlagos házimozi erősítő belső felépítése egy dobozban épített tápegységből, jelfeldolgozó (audio-video) áramkörökből, forrás választó áramkörökből, rádió tunerből, végerősítőből, kijelző és vezérlő áramköri elemekből áll. Itt az egyes részegységek közelségéből adódóan több zaj is keletkezik, ami jelentősen befolyásolja a kapott hangot. Az is ront a helyzeten, hogy az egyes áramköri elemeknek egy tápegysége van, aminek végesek a lehetőségei, és forszírozott üzemben a dinamikus áram felhasználás bizonyos áramköri elemeket, amiknek a tökéletes működéshez stabil feszültségre van szükségük, néha ezt nem kapják meg.
Az elő-végerősítő jellemzően két külön doboz. Így szeparált a nagyáramú, dinamikus jelfeszültségekkel dolgozó végerősítő, mely külön túlméretezett tápegységgel rendelkezik, kellően nagy a hűtési felület, így nagy teljesítmények leadására képes, erőlködés nélkül. Az előerősítő is szellősebb felépítésben kevesebb zajjal, önálló, nyugodt, és megfelelően szűrt tápegységről üzemel, nincsenek áthallások a részegységek között, ami nagyban javít a kapott hangminőségen. Hátrányukként esetleg több helyigényük, és magasabb áruk említhető, de érdemes velük számolni!