A több utas hangfalak több, eltérő tulajdonságú hangszórót tartalmaznak, melyek más-más, számukra ideális frekvenciatartományban sugározzák a hangokat. Ezekben a bemenő jelet hangváltóval (más néven keresztváltóval) osztják szét mélyebb és magasabb hangtartományokba. Erre azért van szükség, mert a hangszórók a saját rezonanciafrekvenciájuk alatt nem tudnak sugározni. Nem lehet kijelenteni, hogy egy több utas doboz jobb választás, mint egy szélessávú hangsugárzó (mely egy hangszóróval sugározza le a teljes hangsávot), hiszen mindegyiknek megvan, az előnye hátránya. A mai hangsugárzó gyártók körében leginkább elterjedt rendszer a 2 és 3 utas kialakítás. Az egy utas (szélessávú) rendszer a High-End körökben jellemző, A 3 utas hangfalaknál nagyobb szeparáció pedig alig fordul elő.
A szélessávú (egy utas) hangfalak jellemzője az analógos hangkarakter, kicsit szegényesebb sávszélekkel (ez sem mindig igaz) , a nagy hatásfok, a különleges kialakítású dobozrendszerek, a kapacitív és induktív (a keresztváltó által okozott problémák) hiánya, hiszen nincs keresztváltó. A 2 és 3 utas hangfalak között nagy a szórás, talán a 2, 2,5 (2,5 út: 2 mély középsugárzó, egy magas sugárzó) utas rendszerek az elterjedtebbek, de nem specifikusan jobbak, mint 3 utas társaik!